Szövegek, képek személyes elmélkedéshez

"Ébredj, ember, mély álmodból…" 2016. Advent

Ébredj, ember, mély álmodból,
Megszabadulsz rabságodból.
Közelít már üdvösséged,
Eltörlik már minden vétked.

Adventi népénekünk kezdő strófáját választottam idén az új egyházi év kezdetére. Az elkövetkező hetekben gyakran fogjuk hallani, énekelni. A szöveg összecseng Szent Pál rómaiakhoz írt levelével. "Már itt az idő, hogy fölkeljünk az álomból, az éjszaka előrehaladt, a nappal pedig elközelgett. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit!" (Róm 13,11-14) Pál szavai arra bátorítanak, ne csak tudjak arról, hogy Jézus megszületik, hanem ébredjek rá, hogy Ő személy szerint hozzám akar megérkezni ezen a karácsonyon. A tudás és a ráébredés közötti különbség az, hogy míg az első intellektuális ismeret, addig a másik legmélyebb bensőmet érinti, és változásra indít, ami hétköznapjaimra is hat.

Sokszor érzem azt, hogy olyan jó lenne, ha az advent nem lenne pörgős, ha több időm lenne a szeretteimre, önmagamra. Pedig már évek óta tapasztalom, hogy túlhajszolttá válok ebben a szent időszakban. Ezért jó, ha felteszem magamnak a következő kérdéseket: Mi foglalkoztat most leginkább? Hogyan tekintek erre az adventi időre? Hogyan kapcsolódik ez Istenhez?

A három kérdés őszinte megválaszolása után gondolkozzam el azon, hogy ezen az adventen mi erősítené az istenkapcsolatomat és ehhez mit kell tennem.

Ezután határozzam el, hogy ezt megteszem és a naptáramba is beírom, hogy mikor, hol és hogyan fogom ezt megvalósítani.

Mindezek képessé tesznek arra, hogy Pál apostol felhívására válaszoljak, másképpen kifejezve felébredek a hétköznapi terhekből. Figyelmemet ezek után már nem csupán a feladatok fogják lekötni, hanem felszabadítóan megjelenik és észlelhetővé válik az Üdvözítő érkezése.

Csókási Anna RSCJ