Szövegek, képek személyes elmélkedéshez

"Egyik katona lándzsával megnyitotta oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki."Jn19,34(2015. Nagyböjt)

Húsvéti készületünkhöz Jézus szenvedéstörténetének utolsó epizódját szeretném kiemelni az idén.János evangéliumának sorain keresztül arrakapunk meghívást, hogy a szeretet megváltó erejére hagyatkozzunk az előttünk álló szent negyven napban. A szenvedő Jézus mellé szegődünk, hogy általa kapcsolatot tudjunk találni a saját megpróbáltatásaink, aminket értigazságtalanságok, a szenvedések, a halál, a bűneink és az élet között.

A Szentírás szavai az isteni misztériumba vezetnek be. Arról tanúskodnak, hogy minden fájdalmon és sötétségen túl, az isteni valóság, a szeretet lüktető ereje él és belőle új élet forrásozik.

Hogyan tapasztalhatnánk ezt meg? Jézus szenvedéstörténetét szemlélve és átelmélkedve erőt meríthetünk ahhoz, hogy saját sötétségeink mellett megálljunk. Sötétségnek nevezem most mindazt, amiben úgy érzem, hogy az élet elakadt. Mindannyian ismerjük ezt az állapotot. Reflexeink is vannak arra, hogy hogyan tagadjuk, hárítsuk, kisebbítsük, magyarázzuk ki vagy meg azokat.Mindezeket azért használjuk, hogy ne kelljen foglalkozni vele.

Jézus Szívének megnyitása és az abból folyó vér és víz, mégis arra bátorít, hogy belépjek sebzettségembe. Merjek időt tölteni ott, ahol a sötétségemet érzem. Nem kell többet tennem, mint elfogadnom, hogy van és hogy az, az életem része. Ezzel a beismerésemmel helyet adok Megváltó Istenemnek arra, hogy az élet vize fakadhasson fel életem ezen részéből. Ott, ahol eddig a halált és a szenvedést ismertem, most a megváltás kegyelme által azéltető Lélek áraszt el. Nem én teszem, ajándékba kapom. Ez a megváltás misztériuma!

Ezért az elfogadásért és odaadásért imádkozzunk Szent Negyven napunk kezdetén!

Csókási Anna rscj
2015. Nagyböjt