Kik vagyunk

Szent Szív Társaság – Sacré Coeur nővérek (RSCJ)

 

„ÉN VAGYOK AZ IGAZI SZŐLŐTŐ, S ATYÁM A SZŐLŐMŰVES”

Barat Szent Magdolna Zsófia kedves idézete János evangéliumából

 

Történetünk

A Jézus Szent Szíve dicsőségéért a nevelés apostoli szolgálatát végző pápai jogú, nemzetközi kongregációt Barat Szent Magdolna Zsófia alapította 1800. november 21-én, Párizsban. A kor igényeire bentlakásos iskolák alapításával válaszoltak az első nővérek. Az oktatás magas színvonalának és a szeretettel teli lelkiségnek köszönhetően nagyon gyorsan elterjedt a rend Franciaországban és Európa más országaiban. Philippine Duchesne 1818-ban kezdte meg missziós tevékenységét Észak-Amerikában, és lett az Észak- és Dél-Amerikában létesülő Sacré Coeur szerzetesházak alapítója. Őt 1988-ban II. János Pál pápa emelte a szentek sorába. Ma öt kontinensen, 39 országban közel 1800 Sacré Coeur nővér él és tevékenykedik, az anyaház Rómában van. Magyarországon 1883-ban történt az első iskola, a Philippineum, majd 1917-ben a második, a Sophianum alapítása. Működésüknek a szerzetesrendek feloszlatása vetett véget. 1989-ben néhány nővér Ausztriából tért vissza Magyarországra, hogy újra elindítsa a Társaság életét. 

Lelkiségünk

Közösségünk mottója: „Cor Unum et Anima Una in Corde Jesu” – „Egy szív, egy lélek Jézus Szívében”. Társaságunk eredete Jézus sebzett Szíve, mely szeretetből mindent odaadott. Karizmánk Jézus Szívének megdicsőítésére szentel minket: az Ő hívására válaszolunk, hogy felfedezzük és megmutassuk szeretetét, engedjük, hogy a Szentlélek átformáljon bennünket, hogy Vele egyesülve és Hozzá hasonlóvá válva éljünk, szeretetünkkel és szolgálatunkkal Szíve szeretetét sugározzuk szét. (Konstitúció 4.§) Rendünk a Szent Ignác-i lelkiség családjához tartozik.

“Bátorság és bizalom” – ez volt alapítónőnk, Barat Magdolna Zsófia jelszava, és ez határozza meg a mi szerzetesi életünket is. Fontos számunkra, hogy a bennünk levő és minket körülvevő minden bizonytalanság ellenére igent mondjunk az életre. Jézus Szent Szívére bízzuk magunkat, Jézus igaz és minden embert elfogadó élete és kereszthalála ad a mi életünk számára is ösztönzést. Hiszünk egy szerető, gyógyító és megszabadító Istenben. A közösségi élet egyszerre segítség és kihívás. Alapja önmagunk és mások tisztelete. Szerzetesrendünk nemzetközisége lehetővé teszi, hogy messzebbre lássunk saját országaink és kultúránk határainál, és hogy nemzetközileg is elköteleződjünk. Meggyőződésünk, hogy Isten emberszerető Isten, ezért közösségeink tagjainak mindennapi életét meghatározza az a törekvés, hogy ezt a szeretetet megtapasztalják és mások számára is megtapasztalhatóvá tegyék. Ezért mindig időt kell találnunk az egyéni és közösségi imára, miközben igyekszünk megfelelni apostoli munkánk kihívásainak is: különböző kultúrákban, a békéért, az igazságosságért és a teremtés védelméért igyekszünk minél többet tenni, hogy apostoli munkánk során Isten jelenléte a legkülönbözőbb helyzetekben is megtapasztalható legyen. Ezért igyekszünk nyitottnak lenni a Szentlélekre és az idők szavára. Küldetésünk különösen a fiatalok nevelésére irányul, hogy segítsük őket egy teljes és önálló élet kibontakoztatásában. Spirituális életünk alapja az ima és a szemlélődés. A szerzetesi fogadalom segít nekünk életünk elmélyítésében. A szegénység, tisztaság és engedelmesség fogadalmai eszközök azon az úton, amelyen egyszerűségben, szeretetben és a közösség szavában is testet öltő isteni akaratra hallgatva járni és jellé válni akarunk.

Logónk

Barat Szent Magdolna Zsófia úgy gondolt Társaságunk alapítására, hogy az a Golgotán történt meg, akkor, amikor egy római katona lándzsával átdöfte Jézus oldalát. A szeretettől lángoló, az emberekért és az emberekkel szenvedő Szív hagyományos ábrázolása jól ismert. Oonah Ryan Sacré Coeur nővér a mai kor eszmeiségének és gondolatvilágának megfelelően alkotta meg társaságunk jelvényét.

A szalagból kialakított szív az egység kötelékét és a közöttünk lévő párbeszéd, illetve kapcsolat eszközét jeleníti meg. A nyitott szív egyaránt jelenti Jézus és a mi szívünket. A kereszt, mint jelkép, azt az utat mutatja, melyen a keresztények mindig is követték az Urat és mely elvezet minket benső világunkhoz, Jézus Szívéhez és mások szívéhez.

Nemzetköziség

A Szent Szív Társaság nemzetközi közösség, a rend központja, az Anyaház, Rómában van. Általános főnöknőnk az amerikai Barbara Dawson RSCJ. Jelenleg öt földrész, 38 országában körülbelül 1800 Sacré Coeur nővér él és tevékenykedik 352 közösségben.

A két magyarországi közösség a Közép-Európai Tartomány része, Magyarországon kívül Ausztria és Németország tartozik ebbe a provinciába. A Tartományfőnökség Bécsben található, tartományfőnöknőnk Laura Moosbrugger osztrák Sacré Coeur nővér. Magyarországi képviselője: Tornya Erika RSCJ (erika.tornya@ceu-rscj.org)

A magyarországi közösség

 

Közösségeink

A Sacré Coeur nővérek kisközösségben élnek. Azok a fiatal nők, akik szerzetesi hivatást éreznek szívükben, s hozzánk szeretnének csatlakozni, a megfelelő jelentkezési folyamat után beköltöznek a közösségünkbe, hogy elindulhasson a kölcsönös ismerkedés. A lyoni noviciátusból hazatérő nővérek első fogadalmat tesznek, s a Tartományfőnöknő valamelyik közösségbe küldi őket. Magyarországon jelenleg két közösségünk van. 

Zugligeti közösség

A ház az elmúlt években rendünk hivatásgondozással foglalkozó bázisa, valamint a szerzetesi élettel ismerkedő jelöltjeinek befogadó közössége.

Budapest, Zugligeti út 87. 

Elöljáró: Berecz Rita RSCJ

Mese utcai közösség

2009-ben alapítottuk meg itt a Forrás Lelkiségi Központot, melynek programjait közösségünk tagjai vezetik.

Budapest, Mese utca 11-13.

https://www.facebook.com/forras.szentszivtarsasag/

Elöljáró: Pető Éva RSCJ

 

A Társaság alapítónője: Barat Szent Magdolna Zsófia (1779-1865)

Tűzben született. A gyermek, akinek születését a szülővárosában, a burgundiai Joigny-ban fellobbanó tűz okozta, a vártnál korábban, egy téli estén, 1779. december 12-én született. Ő, akinek életéért olyannyira aggódtak, hogy néhány órás korában megkeresztelték, hátha nem is éli majd meg a következő napot, e gyermek rendünk alapítója lett. Életét továbbra is kísérte, ha sokszor jelképesen is, a tűz. A francia forradalom idején volt kisgyermek. Bátyja nevelő kezei alatt korának egyik legműveltebb leányává vált. Testvére, aki fiúkat oktatott és szemináriumban nevelt, amikor a forradalom idején nem taníthatott, minden törekvésével kishúga széleskörű oktatásába fogott, akinek kikapcsolódásként engedélyezte, hogy élő nyelveket tanuljon, hiszen az ókori latin és a görög írókat addigra már eredetiben olvasta. Magdolna Zsófia e nevelés részeként került Párizsba, ahol azután 1800. november 21-én, 21 évesen, társaival életét Istennek szentelte, így született meg a Szent Szív Társaság.

Hamarosan megválasztották az újonnan alakult szerzetesrend általános főnöknőjévé. Megbízatásának 59 évét munka, üldözések, konfliktusok, betegségek, forradalmak és utazások között élte. Újra “a tűz”. Mégis 16 országban 120 házat nyitott meg, 14.999 levelet írt, fiatal rendjének Konstitúcióját fogalmazta meg.

Mélyen vágyott arra, hogy felfedezze, és mások számára megmutassa Jézus Szívének szeretetét, azt a szeretetet, melyet ő maga is olyan erővel megtapasztalt. E szívében élő tüzes vágy nyomán imádságos életet akart élni, és korának társadalmát akarta segíteni. Így lett egyszerre szemlélődő és apostoli az általa alapított Szent Ignác-i lelkiségű Szent Szív Társaság.

“Csak két szenvedélyem van: Jézus és a gyermekek” mondta egyszer.

85 évesen hunyt el; ekkor Európa, Amerika és Afrika 99 közösségében 3539 nővér élt.

1925-ben szentté avatták.

 

A Sacré Coeur nővérek második szentje: Szent Philippine Duchesne (1769 – 1852)

1769-ben született Grenoble-ban. Istentől kapott vágyát követve akart eljutni az Új Világba, hogy ott legyen hirdetője Isten szeretetének. Ám ennek megvalósulásához hosszú és kanyargós út vezetett. 1804-ben találkozott Magdolna Zsófiával, s csatlakozott a fiatal Társasághoz. Hosszú évekig tartó reménykedés és várakozás után vágya végül teljesült, és 1818-ban az ő vezetésével indult Észak-Amerikába az első missziós csoport, hogy megalapítsa az első Sacré Coeur közösséget az amerikai földrészen. Missziós lendülete, hűsége és imádságos lelke tette lehetővé, hogy a Társaság Európán túl is igen hamar elterjedjen. Élete és annak tanúsága nőket vonzott, olyanokat is, akikhez francia nővérek csatlakoztak és így eljutottak a földrész délebbre fekvő országaiba is. Okkal tekintik őt első, “alapító” nővérüknek az észak-, és dél- amerikai országokban élő Sacré Coeur nővérek.

Philippine Duchesne 33 évet, egészen élete végéig (1852) maradt Amerikában. Nem sokkal halála előtt még azt is megélhette, hogy élete nagy vágya valóra váljon, eljutott a Potawatomi indiánokhoz és velük élt. Jóllehet túl idős volt már dolgozni, az indiánok így emlékeztek rá: “Az asszony, aki mindig imádkozik”.

Teljesen új módon megismertetni Krisztus szeretetét egy új világgal – ez táplálta Philippine Duchesne missziós lelkületét. Jóllehet a körülmények változnak, ma is ösztönző ez számunkra, Sacré Coeur nővérek számára, akik szintén egy új, megváltozott világban élünk.

 

Ünnepeink

Jézus Szíve ünnepe

a Társaság legfőbb ünnepe. Maga Magdolna Zsófia így beszél erről: “Jézus a kereszten adott életet a Társaságnak, amikor megnyitott Szívéből vérével együtt az a végső bizonyosság áradt, hogy szeret bennünket.”
Ezen a napon különösen is Isten mindannyiunk iránt érzett szeretetére irányul figyelmünk. Megtapasztaltuk ezt a szeretetet, mely megszólított, meghívott – és mi válaszoltunk – elindultunk a szerzetesi úton. A Szeretet hívott, a Szeretetre mondtunk igent. Ezen a napon, a szentmisében, ezt elevenítjük fel, ehhez térünk újra vissza, amikor a világ különböző pontjain élő nővértársainkkal együtt minden évben megújítjuk fogadalmainkat, újra elismételjük Istennek tett ígéretünket, bízva az Ő hűségében “és nővértársaink szeretetében”.

Jézus Szívéről Patricia de Quevedo RSCJ, volt Általános Főnöknő, így ír: “Jézus nyitott Szívéből merítjük Isten gyógyító erejét, és ez szabaddá tesz bennünket. A kiengesztelődés élménye új, integráló erővé válik. Érezzük, az irgalom eszközei vagyunk, hogy ápoljunk, gyógyítsunk, életet adjunk. Nyitott és úgyszólván védtelen szívvel élni, egy belső kaland, a kiengesztelődés átélése… A megbocsátás teszi lehetővé, hogy Isten teremtő művének részeseivé váljunk; a megbocsátás késztet arra, hogy részt vegyünk egy olyan világ kialakításában, amelyben igaz kapcsolatok vannak, és amely minden személy értékét elismeri. Ha el tudjuk fogadni, hogy nekünk is szükségünk van gyógyulásra és újjászületésre “sebzetten is gyógyítókká” válhatunk, akikben együttérzés ébred.”

Mater Admirabilis (Október 20.)

Szűz Mária a freskón szemlélődő, befelé figyelő. Ábrázolása közösségeinkben, iskoláinkban is megtalálható. Mater a régi növendékek számára is fontos Japántól Ugandáig. Másolatokon és szobor változatokban elterjedt mindenhol, ahol Sacré Coeur nővérek élnek.

Ennek ellenére a kép keletkezésekor még nem aratott sikert, olyannyira, hogy a falrészt, melyre Pauline Perdrau 1844-ben jelöltként megfestette, el is függönyözték. Évekkel később egy pápai látogatáskor ellebbent a függöny és a már érett színekben felbukkanó kép láttán a pápa így kiáltott fel “Mater Admirabilis” (Csodálatos Anya).

E véletlennek köszönhető, hogy a római Trinitá dei Monti-ból elterjedt, a Társaság megismerte, és azóta is szemléli Máriát ezen az ábrázoláson, tanulva egyszerű jelenlétét, szemlélődő, befele hallgató csendjét.

Barat Szent Magdolna Zsófia ünnepe (Május 25.)

Ezen a napon az ünnepi szentmisén, hagyományosan, a Magdolna Zsófia számára olyan fontos, szőlőtőről és a szőlővesszőkről szóló János evangéliumból (15,1-12) imádkozunk Jézus szavaival: “Maradjatok bennem és én tibennetek… Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők.”

A Társaság születésnapja (November 21.)

Szent Magdolna Zsófia és társai első fogadalmukat 1800. november 21-én az előtt a kép előtt tették, melyet a Társaság Madonnája-ként ismerünk. (Eredeti példánya a római Anyaházban található, egy korabeli másolat pedig a budapesti Szépművészeti Múzeumban.) Ezen a napon különösen hálát adunk a Társaságért és imádkozunk egymásért, a világon élő valamennyi Sacré Coeur nővérért és mindazokért, akikkel kapcsolatban vagyunk. Társult Tagjaink ezen a napon újítják meg az egy évre szóló elköteleződésüket.

Szent Philippine Duchesne ünnepe (November 18)

Ekkor emlékezünk meg Philippine Duchesne haláláról.

Kostka Szent Szaniszló (November 13.)

A 16. századi jezsuita novicius, a noviciák védőszentje a Társaságban. A fiatalon elhunyt Szt. Szaniszló annyira szeretett volna a Jézus Társaságába belépni, hogy Bécsből Augsburgba, majd pedig Rómába zarándokolt, hogy ott, követni tudja szíve szándékát. A fiatal jezsuita Istent kereső és ezért minden akadályt legyőző élete segítség a szerzetesi képzés elején járóknak.

 

Néhány kincs dokumentumainkból

Jézus Szíve

  • Amikor azonban Jézushoz értek, mivel látták, hogy ő már meghalt, nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona lándzsával megnyitotta oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki.
    (Jn 19, 33)
  • Jézus a kereszten adott életet a Társaságnak, amikor megnyitott Szívéből vérével együtt az a végső bizonyosság áradt, hogy szeret bennünket. Milyen felmérhetetlenül nagy áldást és ajándékot kaptunk Szívétől
    (Magdolna Zsófia)
  • Mindezt az erőt Jézus Szívében fogja megtalálni, ő nyitott felénk; járuljunk Hozzá, és belőle merítsük azt az erőt és bátorságot, amire szükségünk van.
    (Magdolna Zsófia)
  • Szerzetesi hivatásunkkal együtt jár a meghívás, hogy Jézus Szívét az (emberiség) megtört szívén át szemléljük.
    (Általános Káptalan, 1970.)

Lelki tanács, hozzáállás

  • Ha a Szentlélek átveszi egy szív fölött az irányítást, első dolga az, hogy lefegyverezze. A Belső Lélek lehetővé teszi a léleknek, hogy csak Istenben lélegezzen, éljen és hasson. Élni, lélegezni és cselekedni: ez maga a teljes személyiség, mely csak Jézuson át jöhet létre.
    (Magdolna Zsófia)
  • Urunk azt akarja, hogy jócselekedetekre szenteljék magukat. Ha mindent leraknak az ő kezébe, csodák megtételére alkalmas eszközökké válnak. Utunk során az ő működését a mi ragaszkodásunk akadályozza. Együttműködésünket akarja… de nem munkaőrületünket.
    (Magdolna Zsófia)

  • Kössünk alkut, Jézusom: meghalok mindennek, hogy általam élhess. Teljesen elnémulok, hogy Te beszélj bennem és általam; hogy létemben is Te cselekedj bennem és általam.
    (Magdolna Zsófia)
  • Tegye magáévá a Szentlélek sugallatait; olyan legyen előtte, mint egy eszköz a kézműves kezében, akinek a kezében az anyag tökéletesen engedékeny.
    (Magdolna Zsófia)
  • Önök megértették, hogy a Társaság első sugalmazása Jézus Szíve volt, hogy mindazt, amik vagyunk, és amit birtoklunk, az ő dicsőségére kell használnunk. Így azt is megértik, hogy az ő kegyelmének és lelkének kell képeznie minden tevékenységünk alapját és célját.
    (Magdolna Zsófia)
  • Változnak az idők, velük együtt nekünk is változnunk kell.
    (Magdolna Zsófia)
  • A nyugodt szem nyílt és befogadó, hogy láthasson: a tanítvány szeme. Szemlélődő, hogy visszatükrözhessen. Értelmes, hogy ítélhessen. Tanulékony, hogy változhasson. Mindig kiegyensúlyozott; nincs kiszolgáltatva a hirtelen benyomások szelének…
    (Janet Stuart, Általános Főnöknő)
  • A belátó szív kész a hallgatásra, fogékony a körülöttünk zajló eseményekre és nagyon bízik az Úrban. A Vele való meghittségben a megkülönböztetés majdnem ösztönössé válik és csakúgy, mint ő, mi is engedelmeskedünk az Atyának. Ez személyes erőfeszítést kíván, de magában foglalja a közösségi életet is, amely teret enged a hit megosztásának, és készségessé tesz bennünket arra, hogy Isten Országa rendelkezésére álljunk.
    (Concepción Camacho, Általános Főnöknő)
  • A szemlélődő magatartás arra kötelez bennünket, hogy úgy éljünk, ahogy egykor Jézus élt. Csak az ő Szívétől tanulhatjuk meg, hogyan tekintsünk a világra, hogyan figyeljünk alázatosan, mit mond ő nekünk a világ valóságáról, és hogy igazán emberi és barátságos módon közeledjünk hozzá.
    (Concepción Camacho, Általános Főnöknő)


Fogadalmaink

  • Tökéletesen bízva az Atyában és tőle függve
    Krisztus szeretetből kiüresítette önmagát,
    hogy egy legyen közülünk.
    Ő tanít meg minket arra, hogy elszakadjunk a dolgok birtoklásától, hogy mindent hálával fogadjunk, mint az Atya ajándékát,
    hogy szabadokká váljunk a gazdagság minden formájával szemben,
    és teljesen rendelkezésre álljunk (disponible) az Ő szolgálatára.
    Szegénységi fogadalmunkkal
    még mélyebbre hatolunk ennek az életformának az útján.
    (Konstitúció 54.§ – Szegénység)
  • Jézust szemlélve,
    Akinek eledele volt, hogy teljesítse az Atya akaratát,
    És aki engedelmes volt mindhalálig,
    Megtanuljuk, hogy úgy engedelmeskedjünk, mint Ő,
    És hogy életünket másokért odaadjuk.
    Hitben adjuk át önmagunkat Istennek,
    Hogy Jézussal egyesüljünk és az Ő küldetését folytassuk.
    (Konstitúció 46.§ – Engedelmesség)
  • Jézus kizárólagos szeretetkapcsolatra hív bennünket.
    Az Isten országáért vállalt tisztaság
    Isten ingyenes ajándéka,
    amely minden emberi értelmet meghalad.
    Ez olyan erőt rejt magában
    amely szabaddá teszi szívünket, hogy átadjuk magunkat Jézusnak,
    és minden erőnket küldetésünk felé fordítja.
    Hitben elfogadjuk ezt az ajándékot,
    azzal az örömmel, hogy kincset találtunk.
    (Konstitúció 61.§ – Tisztaság)

 

Életünk ma

  • Jézus Krisztus nevében
    gyűltünk össze közösségbe,
    Ő küld bennünket, hogy egész életünkkel és tevékenységünkkel
    az Isten Országáról szóló Örömhírt hirdessük.
    Az Ő Szívéből merítjük a szeretetet,
    ami képessé tesz bennünket arra, hogy egységbe éljünk
    egymással és embertársainkkal.
    Bármilyen szolgálatot bízzanak ránk,
    összetartozunk, közös küldetésünkben egyek vagyunk.
    (Konstitúció 30.§ – Apostoli közösségeink)

  • Közösséget kell építenünk ahhoz, hogy tanúbizonyságot tehessünk Isten Országáról. A közösség azon áll vagy bukik, akik és amik vagyunk és nem azon akik, és amik nem vagyunk. Meglevő képességeinkre és erőforrásainkra épül, és nem olyanokra, amelyek hiányoznak belőlünk. Nyílt közösségnek kell lennünk, mely képes rá, hogy minden irányba kitárja az ablakokat; befogadó- és találkozóhelynek kell lennünk, ahol hagyjuk, hogy mindennapi teendőink során faggassanak és provokáljanak bennünket, és így az evangéliumot nagyobb őszinteséggel éljük. Így a közösségben élt élet közös küldetésünk látható kifejezése lesz.
    (Patricia García de Quevedo, Általános Főnöknő)
  • Hitben tudjuk, hogy a Húsvéti misztérium adja meg számunkra a maradéktalan öröm képességét, bár ez megtérésünk személyes és közösségi megtapasztalásában fokról-fokra valósul meg, abban a megtérésben, amelyet naponta kell véghezvinnünk, hogy valóban átélhessük: “megismerjem őt és feltámadásának erejét, de a szenvedésben is vállaljam vele a közösséget.”
    (Fil 3,10) – (Concepción Camacho, Általános Főnöknő)
  • Sacré Coeur nővérként hogyan közvetíthetjük a világnak életünkön és munkánkon keresztül Isten ingyenes szeretetének üzenetét, amelyet Fiában nyilatkoztatott ki nekünk? – A feladat a meghallgatás, kipróbálás és keresés bátor magatartását kívánja meg; a világ átfogó szemlélését és mindazét, ami az Isten Országában forog kockán…
    (María Josefa Bultó, Általános Főnöknő)
  • A határvidék kora, a lakott és lakatlan terület közötti lét korántsem a múlté. Csak mára már felnőtt, modern ruhát öltött és általunk mindmáig fel nem fedezett formában jelenik meg. Ma a határ nem annyira egy helyzet, ami felé tartunk, inkább szellemi beállítottság, amelyet elő kell segítenünk. Határon élni annyit tesz, mint nyitottnak lenni a jövő felé.
    (Sharon Karam rscj)
  • “A remény arra ösztönöz, hogy megpróbáljuk a világot
    egy nagy ünnepé,
    egy nyitott ünnepi asztallá alakítani,
    ahol a kenyeret és a szót is megosztják,
    ahol Krisztus mossa le az elnyomás, igazságtalanság, erőszak és megosztottság okozta könnyeket.”
    (Általános Káptalan, 1994)

 

Szolgálat

Az Egyház küldetésében
a nevelés szolgálatával veszünk részt,
ez a mi utunk Krisztus művének folytatásában.
A nevelésnek és oktatásnak ez a szolgálata
főként az ifjúságra irányul és azokra,
akik a világ jövőjét hordozzák magukban.
Szívének vágyaitól indítva
azt akarjuk, hogy mindenki
növekedhessen az emberként és Isten gyermekeként neki járó méltóságban.
Az Evangéliumból indulunk ki,
abból, amit megkövetel tőlünk,
szeretetet, megbocsátást, igazságosságot,
szolidaritást a szegényekkel és
azokkal, akiket a világ kitaszított magából.
(Konstitúció 7.§ – A Szent Szív Társaság célja és küldetése)