Nagycsütörtök

2020  Nagyböjtjének dereka szokatlan változást hozott a világ – és ebben Magyarország – keresztényeinek megszokott imádságos és liturgikus életében. A mostani járványnak a veszélye miatt le kellett mondanunk a szakrális terekben való közösségi együttlétről, sőt az Eucharisztiával való közvetlen találkozásról is. Ennek a lemondásnak, a belőle fakadó megfosztottság érzésének a súlyával érkeztünk el a Nagyhét, abban is a szent három nap kezdetéhez. Így szinte minden hívőnek egyénileg kell megtalálnia a személyes életterében és belső valóságában azt a módot, ahogy Nagycsütörtökön az Eucharisztia megalapítását ünnepelheti. Segíthet bennünket ebben Bohus Zoltán: Illumination (Megvilágosodás) című üvegplasztikája.

TOVÁBB “Nagycsütörtök”

Nagypéntek

NAGYPÉNTEK

Az Isten nagypénteki jelenvalóságát kereső imáink meghatározó gondolati és képi eleme a kereszt. Az ezen a napon megvalósuló szertartásokban személetesen jeleníti meg ezt a hívek személyes hódolata a kereszt előtt. Az idei Húsvéton számos keresztény közösség hívei arra kaptak meghívást, hogy polgári életterük és belső valóságuk egyediségében éljék meg a kereszttel való találkozást és személyes találékonysággal fejezzék ki előtte hódolatukat. Segíthet bennünket ebben Bohus Zoltán: Keresztek című üvegplasztikája.

TOVÁBB “Nagypéntek”

Nagyszombat

A nagyböjti jámborsági gyakorlatok és liturgikus ünneplések mozzanatai között számos olyan akad, amelyek dramatikus megelevenítést adnak az evangéliumokban őrzött egykori húsvéti történetnek. Legismertebb ezek között a keresztút járása, amely állomásról állomásra haladva felidézi Jézusnak ott megélt szenvedését. Dramatikus vonásokat mutat a passió éneklésének szokása is. Isten jelenvalóságának az éppen aktuális húsvéti időben lehetséges észleléséhez adnak inspirációt a nagyszombati ún. Szent sír – látogatások. Ilyenkor ugyanis egy sír-díszletben fekve elhelyezett, szobor-szerűen megformált Krisztus-test látványához kapcsolódunk imádságainkkal. Ezek a példák a színházi eszköztár egyes elemeit az imádság eszközeiként használják. Az idei Nagyszombaton azonban nincs módunk a megszokott dramatikus megnyilvánulások közösségi gyakorlására. Ezért arra hívom meg imádkozó társaimat, hogy Bohus Zoltán: Színpad II. című üvegplasztikájának szemlélésével jussunk közelebb az ünnep misztériumához. TOVÁBB “Nagyszombat”

Húsvét vasárnap

A keresztény kultúrában gazdag hagyományai alakultak ki a Feltámadás ünneplésének.

 

 

Ezek mutatják, hogy az öröm megéléséhez, kifejezéséhez különösen fontos az együttes rátalálás, a megoszthatóság lehetősége, vagyis a közösségi megnyilvánulás.Ezért megrendítő az idei Húsvét Vasárnapnak a hívők számára szóló meghívása, amikor a közösségi ünneplés megszokott lehetőségeit nélkülözve kell keresniük a Feltámadás örömének jelenvalóságát: a bizonyosság megtalálását és megosztásának módjait.

Ha az elmúlt szent három napban segíthették számunkra Bohus Zoltán üvegplasztikái, hogy a liturgikus cselekményekben való közvetlen részvétel és dramatikus eszközök nélkül megéljük az evangéliumi történetek személyünkhöz szóló jelenvalóságát, akkor talán az örömben is kereshetjük ennek lehetőségét. Az Álomkapu című kompozíció olyan hatású, mintha kiteljesítené a nagyszombati Színpad II. című alkotás ígéretét a felfelé futó tükörkép-lépcsőkkel.

Bohus Zoltán: Álomkapu (2009)

A sokszögű talapzatról egy kék üvegtorony emelkedik a magasba. Kapuja a színpad hátsó falának aranymetszéséből előre került, a mű középtengelyébe. A színpadtér horizontális távlatot érzékeltető üvegrétegjei itt összetömörültek és vertikális irányba vezetik a tekintetet. Míg a színpad terét felül egy vízszintes építészeti elem zárttá tette, addig az Álomkapu lépcsői nem egy építészeti tér tetőjéig futhatnak, hanem a kompozíció nyitott felső határán túlra. Honnét ez a szabadságuk és vajon hová vezetnek?

Az üvegtömb alsó egyharmada – a kapu környezete – a távolodó élek és felfelé haladó vonalak összetartásával a perspektíva törvényei szerint szerkesztett közeg, vagyis a természeti valóság modellje. A kapu fölött elinduló lépcsősor vonalainak felfelé tágulását azonban – a Színpadtól eltérően – itt nem indokolja tükörképként való megjelenésük.  Mivel a lépcsők anyagi valósága – vagy anyagtalansága? – megegyezik a kapuéval, a látási szokásoktól eltérő képi megjelenésük a természetfeletti valóság jeleiként engedi értelmezni őket. Így a kapu és a lépcsők találkozása két valóságdimenziónak az érintkezését sejteti. Ezt erősíti az a jelenség is, amint a tér horizontális mélységét megjelenítő sötét üvegkötegekből meggyőző határozottsággal kiemelkedik a lépcsők kéken világító transzcendens áttetszősége. Felületük minél jobban szélesedik, mellettük a sötétség sávja annál jobban vékonyodik. A kapu mögötti mélység sötétjét is megtöri a lépcsőkről aláfutó, szükség szerint fénylő egyenes motívuma. Miért álom ez a kapu?

Bohus Zoltán kompozícióinak anyaga, a kvarchomok – halmazállapotváltozásai után – lehet üveggé és válhat képessé a fény áteresztésére. Ez a fizikai folyamat és az üvegplasztikákban megnyilvánuló valósága szimbolikusan megjelenítheti-e a Húsvétban ünnepelt Fény győzelmét?

Felfoghatjuk-e ezt csupán az értelmünkre hagyatkozva? Befogadásukhoz nincs-e szükségünk a nyitott szív képességére?

 

Bakonyvári M. Ágnes ASCJ

Beszélgetés az Eucharisztiáról Milánkovics Tímea RSCJ-vel

A Sacré Coeur rend lelkiségében milyen szerepet játszik az Eucharisztia?

Számunkra az Eucharisztia az élet szíve, forrása. Szemlélődő és apostoli rend vagyunk egyszerre. Az Eucharisztiából merítkezünk, ehhez térünk vissza, az Eucharisztia von bennünket egységbe és hív, hogy egységet építsünk a világban is.  A közösségeinkben az Eucharisztia jelenléte állandóan emlékeztet bennünket, hogy Krisztus az életünk középpontja.

A rendünk alapítőnőjének, Barat Szent Magdolna Zsófiának az volt a víziója a Társaság alapításakor, hogy szentségimádók ezreit nevelje ki. Rendünk másik szentje, Philippine Duchesne egy nagycsütörtök éjjeli szentségimádás alkalmával kapta a misszióba való hívást, általa váltunk nemzetközi renddé. Így már a rend kialakulásánál is kiemelkedő szerepe volt.

A Konstitúciónkban több pontnál is megjelenik az Eucharisztia  jelentősége, egyet emelek ki, mely számomra igen fontos : « Az Eukarisztia által belépünk Jézus megnyitott oldalának misztériumába. Mindennapjainkban az Eukarisztiával emlékezünk Jézus halálára és feltámadására, arra a realitásra, ami az emberiség szenvedéseinek és reményeinek középpontja. Az Eukarisztia abba az áldozati ajándékba von be bennünket, melyet Jézus az Atyának adott a világ életéért, és Testében egyesít minket. 5. §»

Az Ön és a közösség hétköznapi életében milyen szerepet játszik az Eucharisztia?

Számomra a szentmise és a szentségimádás az ima csúcspontjai. Ha csak lehet, hétköznap is gyakorlom ezeket. Belenőttem, hiszen a novíciátusban minden nap mentünk közösségileg szentmisére és napi fél óra szentségimádásunk volt. Számomra ez a Jézus Szívében való lét. Hagyom magam vezetni általa és belépek az Ő jelenlétébe, hagyom, hogy átformáljon a képére és a hasonlatosságára.

A közösségi imáinkat is, és minden nap az egyéni egy órás csendes imánkat a kápolnában, az Oltáriszentség jelenlétében töltjük. Az apostoli tevékenységeinktől, utazásainktól és a munkánktól függ, ki melyik hétköznapi misén vesz részt. Vasárnaponként a jezsuitákhoz vagy a Zugligeti vagy a Pasaréti templomba járunk. Közösségileg minden vasárnap van csendes szentségimádásunk, ezen kívül nyitott szentségimádás van nagycsütörtökön egész éjjel, valamint minden hónap első péntekjén. A Zugligeti úti rendházunkban pedig havonta egyszer a hivatáskurzusunkkal összekötött nyitott szentmise is van.

Van-e személyes, belső élménye az Eucharisztiával (vagy a szentmisével) kapcsolatban?

Rengeteg ilyen van. Nehéz kiválasztani egyet. Már a hivatásomnál is közre játszik. Hivatáskeresőként bekéredzkedtem havonta egy napra a templomba és ott töltöttem a csendes napom az Oltáriszentség jelenlétében. Itt született meg a vágy bennem, hogy elfogadjam és átadjam magam a szerzetesi életre.

A novíciátus első évében a szegénységi tapasztalatszerzésem rettenetesen nehéz volt, borzasztó körülmények, lehetetlen helyzetek, magány… Egy szentmisével összekötött szentségimádáson született meg bennem a teljes elfogadás és bizalom. Úgy éreztem magam, mint aki vérátömlesztést kapott. Új erőt, lendületet kaptam és rájöttem, nem az én szenvedésem a fontos, hanem Jézus személye, ő szenved az ottani emberekben, és engem erre a szolgálatra hív. Ugyanabban a borzasztó helyzetben maradtam, de kilépve a magam körüli forgásból, derűvel, örömmel szolgáltam, fordultam az emberek felé.

Megérint, ahogy az Isten emberré lett értünk, ahogyan Eucharisztiává lett értünk, ahogyan a kezünkbe adja önmagát, teljes bizalommal ránk hagyatkozik. Ez engem arra késztet, hogy én is ráhagyatkozzam, megnyissam magam a jelenléte előtt és engedjem, hogy belépjen a szívembe. Számomra a szentségimádás és a szentmise szívtől-szívbe, szív a szívben imádság. Szeretek festeni és minden második- harmadik festményemen visszatér az Eucharisztia ábrázolása.

Önök, mint szerzetesek közösségben élnek. Segít az eucharisztikus lelkület egymás elfogadásában, szeretetében?

Egyértelműen segít. Az Eucharisztiára  fókuszálva megtalálom a helyem, egy felé nézünk a közösségben a nővérekkel. Helyre kerül bennem, hogy Ő a teremtő Isten, én teremtmény vagyok. Nem magamat vagy másokat nézem, kilépek ebből, hanem Őt, aki a legnagyobb és legteljesebb szeretettel szeret minket, mindannyiunkat egyformán. Helyre kerül bennem, hol a helyem, mi a feladatom. Általa és rajta keresztül nézek a többi nővérre. Az Eucharisztia Krisztus testévé változtat bennünket, egyénileg és közösségileg is. Így válunk egymás testvérévé.

Ön személy szerint mit gondol a NEK-ről és hogyan tud hozzá kapcsolódni? És hogyan kapcsolódnak rendi szinten?

Én a szerzetesek évében 2015-ben léptem be a rendünkbe, ebben az évben rengeteg program segített, hogy megismerjem a szerzeteseket és az életüket, szolgálatukat. A NEK-et is hasonló lehetőségnek látom. Közelebb lehet vinni az emberekhez az Oltáriszentségben jelenlevő Krisztust. És akár új hivatások forrásává is válhat. Már az is lenyűgöz, ahogyan éveken át erre készülünk, új programok, nyitottabb templomok, egyre gyakoribb szentségimádási lehetőségek, új könyvek, előadások… Biztos vagyok benne, hogy nagyszerű rendezvény lesz. A rendünkből Csókási Anna nővér meditatív körtáncot fog tartani, és bekapcsolódunk a szentignáci rendekkel egy folyamatba, ahol több este egy-egy rend a saját stílusában vezeti az alkalmat. Egy este a miénk lesz.

Egy kicsit meséljen kérem a Forrás Lelkiségi Központról és a lelkigyakorlatokról!

Budapesten két rendházunk van. A Mese utcai rendházban működik a Forrás Lelkiségi központ. Vannak időszakos és hetente ismétlődő programjaink. Minden kedden este személődő ima van nálunk, minden második csütörtökön szentignáci vezetett ima fiataloknak, felváltva a Coeurtáncimával. Minden hónap első péntekén nyilvános, csendes szentségimádást tartunk. Ezekre a programokra nem kell külön bejelentkezni, bárkit várunk szeretettel. Ezeken kívül különösen az adventi időszakban, nagyböjtben, a húsvéti időszakban és nyáron hosszabb lelki programokat is kínálunk. Például 3, 5 és 8 napos szentignáci lelkigyakorlatokat adunk, szemlélődő lelkigyakorlatot és táncima lelkinapokat vezetünk. Júniusban és augusztusban bibliai napközi tábort tartunk iskolás gyerekeknek. Új programunk ősszel és tavasszal a Légy ott! – hétvége, ahol fiataloknak különböző imamódokat mutatunk tanítunk, mely által megtalálhatják a sajátjukat. Vannak egynapos programjaink is, mint az édesanyák lelkinapja és a lelkinap a városban. És rendszeres lelki kísérést, lelki beszélgetéseket is vállalnak a nővértársak.

 

Az interjút készítette: Mészáros Anett/MSZKI