Imádkozzunk együtt húsvétig! 1.

Közös imáinkból szeretnék megosztani veletek, hogy ilyen módon is együtt készülhessünk húsvétra.

  • Az ima elején kifejezem Istennek, hogy Rá szeretnék figyelni, Vele lenni, és kérem ehhez a kegyelmét.
  • Majd elolvasom a 18. zsoltárból kiválasztott részeket többször is, és engedem, hogy 1-1 szó vagy mondat megérintsen. A csendben ezeket a szavakat ismételgetem magamban, hogy Isten Szava mind mélyebben gyökeret verjen bennem, átformálhasson.

“Szeretlek Uram, én erősségem!

3Uram, én erősségem, menedékem és megszabadítóm;
Én Istenem, segítségem, akiben reménykedem,
oltalmazóm, üdvösségem szarva,
aki fölemelsz engem.

4Dicsérem és segítségül hívom az Urat,
és megszabadulok ellenségeimtől.

5Körülvettek a halál hullámai,
megrémítettek a gonoszság örvényei,

6körülfogtak az alvilág kötelei,
hatalmukba kerítettek a halál tőrei.

7Szorultságomban az Urat hívtam segítségül,
Istenemhez kiáltottam.
Ő meghallgatta templomából szavam,
és hozzá intézett kiáltásom a füléhez jutott.”

  • Szempontok az elmélkedéshez:
  1. Fel tudok-e idézni olyan helyzetet az életemben, amikor átéltem azt, hogy az Úr meghallgatott engem? Mit kértem akkor? Hogyan hallgatott meg?
  2. Hogyan tapasztalom meg Istent a szenvedés idején? Hogyan szólítom meg? Mit kérek tőle?
  • Elolvasom Mustó Péter SJ atya írását és a végén megfogalmazom, hogy mi volt fontos most belőle számomra, mire szeretnék visszaemlékezni.

„Ha azt kérem Istentől, hogy vegye el tőlem azt, amitől nem tudok megszabadulni, mutasson kiutat, adjon erőt a nehézség leküzdéséhez, akkor azt feltételezem, hogy ő kívül van az én szorongató helyzetemen. Hogy ő sem akarja azt, ami velem most történik, és kívülről küld számomra majd megoldást. De Isten abban is megmutatja magát, amiről azt feltételezem, hogy nincs köze hozzá. Isten nem határolódik el tőlem, működik testemnek-lelkemnek abban az állapotában is, ahonnan én semmi mást nem szeretnék, csak menekülni.

Mert testi-lelki állapotom, amely pánikba ejt, félelemmel tölt el, vagy magát a létemet veszélyezteti, nem rendeződik azzal, hogy elmenekülök az elől, ami megijeszt, összezavar. De azzal sem, ha Istentől várom, hogy szabadítson meg attól, ami meggyötör. Mert amitől szabadulni akarok, abban Isten ott van.

Ahol álmomban sem gondolnám, hogy kereshetném Istent, ott közelebb van, mint feltételezem. Isten működik abban, amitől szabadulni szeretnék. Bár éppen ezt nem látom.” (Mustó Péter: Megszereted, ami a tiéd)

  • A Miatyánk elimádkozásával befejezem az imádságot